Mivel nincs kinek elmondanom, ezért leírom, hogy mit álmodtam. Visszamentem az időben, azt hiszem, hogy 2006 volt. Amiben az a különleges, hogy anyu akkor még élt és teljesen jól volt. És azt mondta nekem az Isten, hogy ez egy ajándék, hogy visszamehetek az időben és segíthetek anyunak és megelőzhetjük így a betegségét. Mikor visszamentem és ott voltam vele a konyhában, akkor újra éreztem azt a nyugalmat és örömöt, amiben 23 évig és 330napig részem volt. De mostmár nincs, és egy nagy üres feketeség van a helyén. Én meg minden egyes nap rádöbbenek, hogy ez visszafordíthatatlan és nem jön vissza többé, semmi sem változtathat azon, hogy elvesztettem az utolsó olyan embert, aki feltétel nélkül szeretett.
És ha nemis látszik, belül a nap minden percében sírok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.