Megnt rámtört az őrület. Járkált egy egyén az agyamban. Ma reggel (szerencsére) már úgy ébredtem, hogy tisztult a tudatom.

Vettem magamnak szájfényt, meg körömlakkot, meg 2 zoknit. Ahhoz képest, hogy csak zoknik nagyon jól néznek ki és érzem, hogy akár köztük és köztem ez lehet egy "this is the beggining of a beautiful friendship"

De hogy semmi se legyen iylen egyszerű, anyuval ezalatt a 2 óra alatt kb 5* sikerült összeveszni...fejemhez vágta, hogy "neked mér nem sikerül semmi??!!" Nem tudom ezt miért mondta, de  abaj az az, hogy sztem ő sem tudja. Csak mondja, meggondolás nélkül....ahogy szokta.

Hazajöttünk, jó idő volt és míg lesétáltunk a lehel térre , tisztára azt éreztem, hogy mennyire szeretnék vkivel sétálgatni, MOZIBA menni. Meg, hogy tulajdonképpen miylen jó nekem.