A hinta száll, közel most az ég
Rajta ül egy srác és én
Szárnyalunk, szerelmeskedünk
Fáj de mégis jó nekünk
A gép zuhan, a füst vakít...
Lángra lobban karjaim közt-eltaszít
Nem lángolt így senki értem-égünk, élvezem
Száj a szájon, katapult muszáj
Rozsdabarna az ég alja és mélyvörös a táj
Sziklaszirt- zajos landolás
Nincs már meg e perc se más
Elégtünk- a magunk szerteszét
Szórja földeken a szél
Az erdő ég- hát földet ért
A vadászgép a hegy mögött
Hulladék száll belőle
És pár bomba ráhull a városra
Megérzések, álmok, jóslatok
Nem mondták neked, hogy
Holnap nem vagy már sehol
Híradók, filmek és a plakátok
Nem szóltak, hogy holnaptól
Már nem kell kabátot venni többé
Jön egy új világ
Nem lesz benne mozgás
De akkor már elaludtál...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.